Tanú a büntetőeljárásban

2017.01.19

Tisztelt Olvasó! Ajánlom figyelmébe a következő rövid tájékoztatót, melynek célja a tanú jogainak és kötelezettségeinek ismertetése. Ha Önt büntetőeljárásban tanúként idézi a nyomozóhatóság vagy a bíróság, érdemes pár percet szánnia a szabályok átolvasására.

Gyakran előfordul, hogy a nyomozóhatóság olyan személyt idéz tanúként, aki összefüggésbe hozható a bűncselekménnyel. Ezzel a lépéssel a nyomozóhatóság szándékosan korlátozza a jogait, visszaél azzal, hogy tanúként vallomástételi és igazmondási kötelezettsége van! Ha ilyen helyzetben találja magát, saját érdekében mielőbb, még a kihallgatás előtt kérjen szakszerű segítséget! A terhelt jogairól és kötelezettségeiről hamarosan részletesebb tájékoztatást olvashatnak az oldalon. Addig is lássuk, milyen jogok illetik és milyen kötelezettségek terhelik a tanút a büntetőeljárásban.

A TANÚ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN

Ki a tanú?
A tanú az a személy, aki az általa észlelt múltbeli tényekről tesz vallomást a nyomozóhatóság/bíróság előtt.
Büntetőügyben tanúként az hallgatható ki, akinek bizonyítandó tényről tudomása lehet.(Be. 79.§).

A TANÚ JOGAI
I.) Vallomás összefüggő előadásának joga
II.) Vallomás leírásának joga
III.) Anyanyelvhasználat joga
IV.) Segítő (ügyvéd) közreműködésének igénybevétele 
A tanú érdekében meghatalmazott ügyvéd járhat el, ha a jogairól való felvilágosítás céljából ezt szükségesnek tartja.(Be. 80.§)
Amennyiben a tanú segítőt - ügyvédet - vesz igénybe, a bíróság előtt ez esetben is személyesen kell megjelennie. 
A sértett tanúkénti kihallgatásánál jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd, aki a tanúnak felvilágosítást adhat a jogairól, de más tevékenységet nem végezhet, és a vallomást nem
befolyásolhatja. A kihallgatást követően az arról készült jegyzőkönyvet megtekintheti, és észrevételeit írásban vagy szóban előterjesztheti. (Be. 85.§ (4) bekezdés) 
V.) Az eljárási törvényekben meghatározott esetekben a tanúvallomás megtagadásának joga:
Nem hallgatható ki tanúként
- a lelkész, illetőleg az egyházi személy arról, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn,
- a védő arról, amiről mint védő szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségében közölt,
- akitől a testi vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás,
- hatósági tanú olyan tényekre, adatokra, körülményekre nézve, amelyre titoktartási kötelezettség terheli, és ez alól a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság nem mentette fel.
- minősített adatról nem hallgatható ki tanúként az, aki a titoktartási kötelezettsége alól nem kapott felmentést.(Be. 81.§ (1)-(2) bekezdés)

A törvény értelmében a tanúvallomást megtagadhatja (saját döntése alapján):
- a terhelt hozzátartozója
(az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy bejegyzett élettársa,
- az örökbefogadó és a nevelőszülő,
- az örökbefogadott és nevelt gyermek,
- a testvér,
- a házastárs,
- a bejegyzett élettárs,
- az élettárs és a jegyes,
- a házastárs vagy a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére,
- a testvér házastársa és bejegyzett élettársa)
- az, aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná
- aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással a titoktartási kötelezettségét megsértené, kivéve, ha ez alól külön jogszabály szerint jogosult felmentette, vagy külön jogszabály szerint a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság megkeresésére a titoktartási kötelezettség alá eső adat továbbítása a felmentésre jogosult számára kötelező.
- a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, ha a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét
felfedné, az ezzel kapcsolatos kérdésben, kivéve, ha a bíróság az információt átadó személy kilétének felfedésére köteles. (Be. 82.§(1) bekezdés) 
VI.) A bíróságon való megjelenéssel kapcsolatban felmerült költségeinek bíróság általi megtérítéshez való jog
VII.) Tanúvédelemhez való jog 
- A tanú személyi adatainak zártan kezelése: kérésre a tanú személyi adatait az iratok között elkülönítve, zártan kezelik
- Különösen védetté nyilvánítás: különösen védetté nyilvánítható a tanú, ha
1.) vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik,
2.) a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható,
3.) a személye, a tartózkodási helye, valamint az, hogy az ügyész, illetve a nyomozó hatóság
tanúként kívánja kihallgatni, a terhelt és a védıő előtt nem ismert,
4.) személyének felfedése esetén a tanú vagy hozzátartozója élete, testi épsége vagy
személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve.
- Tanúvédelmi programba sorolás

A TANÚ KÖTELEZETTSÉGEI
I) Idézésre történő megjelenési kötelezettség
Az idézéssel szembeni mulasztás következményei:Ha a tanú idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály a tudomására jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja, illetőleg az eljárási cselekményről engedély nélkül
távozik, elővezetése rendelhető el, vagy rendbírsággal sújtható. 
A tanút a meg nem jelenésével, illetőleg az eltávozásával okozott költség megtérítésére határozattal kell kötelezni. 
Ha a tanú önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki (pl. ittasan), illetőleg az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, a következő kihallgatására, illetve a
kötelezettségének teljesítése érdekében rendbírsággal sújtható vagy elővezetése rendelhető el. Az okozott költség megtérítésére a tanút kötelezni kell. 
II.) A tárgyalás rendjének tiszteletben tartása
III.) Vallomástételi kötelezettség
IV.) Igazmondási kötelezettség
A tanú köteles a vallomástétel során igazat mondani.
Amennyiben a tanú az igazmondási kötelezettségét megszegi, a hamis tanúzás bűncselekményét követi el.
A büntetőügyben elkövetett (szándékos) hamis tanúzás büntetése bűntett miatt 5 évig terjedő szabadságvesztés. Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, amely
miatt életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, a büntetés 2-8 évig terjedő szabadságvesztés.(Btk. 238.§ (4) bekezdés) 
V.) Közreműködési kötelezettség 
a.) Közreműködési kötelezettség a szakértő eljárása során
b.) Közreműködési kötelezettség bizonyítási kísérlet a szemle, helyszíni kihallgatás, bizonyítási kísérlet, felismerésre bemutatás során.
c.) Közreműködési kötelezettség a szembesítés során

Kérdés esetén keresse bizalommal a Nogel Ügyvédi Irodát! Állunk rendelkezésére!